Kategória: Horgolóiskola

Kezdjük hát a horgolóiskolát!

Mindenkit szeretettel üdvözlök, aki csatlakozott hozzánk és együtt fog velünk haladni! Miért és hogyan érdemes belekezdeni a tanfolyamba? Mintegy nulladik leckeként pár szó.

Ha rákerestek a neten, rengeteg helyen találtok leírásokat, oktatóvideókat a horgolás mindenféle aspektusáról. Bárki, akiben van egy kis kitartás, átrágja magát ezeken és már tud is horgolni. Hogy akkor miért érdemes mégis hozzánk csatlakozni? Azért, mert mi sorban haladunk, a könnyebbtől a nehezebb felé lépésenként. Aki velünk tart, lineárisan fog haladni, nem maradnak „lukak” a tudásában és nem kell a hatalmas adathalmaz között tapogatóznia, valamint az épp aktuális leckéhez kapcsolódva kérdezni (sőt javasolni) is tud.

Arról már beszéltünk, hogy mikre lesz szükségünk ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a horgolást. A legfontosabbakat azonban még nem említettem, szükség lesz:

• időre – akkor ülj le a leckék elé, ha tudod, hogy biztosan lesz egy behatárolható idő, amit nyugodtan a horgolásra tudsz fordítani
• türelemre – az elején mindent sokszor kell ismételni és nem mindig lesz olyan, ahogy elképzeltük, ami sokszor nagyon idegesítő.
• gyakorlásra – hiába olvasol el és nézel meg mindent, horgolni csak akkor fogsz megtanulni, ha sokat gyakorolsz (lásd előző két pont), ez egy ilyen szakma.

A leckék felépítése kezdetben hasonló lesz, lesz egy általános megfontolás rész, technikai kivitelezés, valamint (legalábbis a csoportban) házi feladat vagy javaslatok a gyakorlásra. Ez azért így lesz, mert a saját pasztalatom szerint az általános blablát az ember egyszer elolvassa, de a kivitelezéshez többször is visszaugrik (hogy is volt?) és ebben a stuktúrában könnyen megtalálható a lényeg. A videók linkjei technikai okokból a youtube-ra fognak átvezetni.

De most tényleg kezdjük el!

Vegyük a kezünkbe a horgolótűt!

De hogyan…? Gyakorlatilag, ahogy neked kényelmes. Alapvetően kétféleképpen szokás, válassz egyet, próbáld meg, neked hogy áll kézre a dolog:

        

A fonalat is hurkolhatod alulról vagy felülről (lásd később), ahogy neked jobb. A végeredmény ugyanolyan szép lesz 🙂

Én jobbkezes vagyok, így én a tűt értelemszerűen a jobb kezembe fogom. A fonalat a bal kezem mutatóujjára szoktam tekerni és ahogy horgolom fel a fonalat, folyamatosan engedem le az ujjamról. De ez is megszokás kérdése.

 

Általános megfontolások

A láncszemet többnyire a munkadarab megkezdésekor szokás használni, a láncszemekből álló sorra épül rá aztán a horgolás többi része. Ha több egymás melletti láncszemet körré zárunk, létrehozhatunk egy kezdőkört, ami a körkörösen készülő munkák (pl. terítők) számára szolgál kiindulásként. De a láncszemek sok minden másra is használhatóak.

Neve: láncszem (lsz)

Jele:

Angol neve: chain (ch)

Technikai megvalósítás:

A kezdőhurok:

Hogyan kezdünk el láncszemeket horgolni? Ehhez először is szükség van egy kezdőhurokra, amibe a láncszemeket belehorgoljuk. A kezdőhurkot így kell elkészíteni.

A láncszemek:

Ha a kezdőhurkot elkészítettük, beleillesztjük a tűt. A gombolyag felőli szálat a tűre hurkolva áthúzzuk a hurkon (mindegy, hogy alulról, vagy felülről). Én így csinálom.

 

Ha majd elkezdtek élesben horgolni, a leírások úgy fognak kezdődni, hogy pl. „horgolj 30 láncszemet”. Ok, de honnan számoljuk a harmincat? Melyik az első a sorban? Nézd a képet:

Figyelem! A kezdőhurok adta gombócot NEM számoljuk első szemnek! Az a „nulla”!

Még egy kis anatómia. Az a felszíne a láncszemsornak, amit most a képen láttok, az a munka színe. Azt szokták mondani, hogy itt V-betűket kell felfedeznünk (a lenti képen zölddel kiemeltem). A V-nek a közelebb eső része az elülső hurok, a tőlünk távol eső a hátsó hurok. Ennek később lesz jelentősége, ugyanis más-más mintázatot ad, ha egyikbe, másikba, vagy mindkettőbe horgolunk majd.

 

A következő lecke megjelenéséig nincs más hátra, mint begyakorolni a láncszemeket. Addig, amíg szép, egyenletes, csavarodásoktól mentes láncsort nem kaptok. Próbáljatok meg meghatározott számú (10-20 db) láncszemet megcélozni és aztán megszámolni, hogy sikerült-e. Hasonlítsátok össze a munka színét és fonákát!

Megjegyzés

Azoknak, akik gyerkőcökkel gyakorolnak: a kicsiknek sokszor még láncszemeket is nehéz horgolni, az ovisoknak aztán főleg. Nekik megkönnyíthetjük a dolgukat azzal, hogy kezdetben kézzel, horgolótű nélkül készítik a láncszemeket: a hüvelyk- és a mutató ujjukkal dolgozzanak, így csípjék össze a fonalat és húzzák át a hurkon.

 

 

Ez a bevezető írás tényleg annak szól, akinek még nem volt horgolótű a kezében, de szeretne elkezdeni horgolni és esetleg nincs segítsége.

Mire lesz szükséged a horgolás elkezdéséhez?

Ha horgolni szeretnél, akkor mindenképp szükséged lesz egy horgolótűre és fonalra (már megérte ide bejönni, nem?).

Fonalból sokféle kapható, a legváltozatosabb összetételben, vastagságban, színben, minőségben és árban. Érdemes ellátogatni egy fonalboltba (már annak is van egy nagyszerű hangulata) és körülnézni, megtapogatni a fonalakat, érdeklődni. Amíg nem tudod, hogy később mit fogsz horgolni, csak tanulni szeretnél, nem érdemes nagyobb mennyiségbe pénzt fektetni. Egy-két megfelelő gombolyagot elég is beszerezni (akár turkálóban, vaterán), aztán ha kész terved van, ahhoz igazítani a vásárlást nagyobb mennyiségben (és akkor is érdemes összehasonlítani az árakat, nagy különbségek vannak ám).

Ha most kezded, talán az a legpraktikusabb, ha gyakorlásképpen egy vastagabb (3+) fonalat választasz és egy méretben hozzáillő tűt. Én pamuttal kezdtem. A pamut nem bolyhos és jobban látszanak, illetve jobban elkülönülnek egymástól a szemek, így valószínűbb, hogy nem hagysz ki, vagy horgolsz duplán egyet-egyet (ez kezdetben nem egyértelmű).

Ezen a képen az első két gombolyag akril, a második kettő pamut, az alsó (piros-narancs) gyapjú. Mindnek jellegzetes tapintása, viselkedése van. Az akril nagyobb rugalmassággal bír, a gyapjú természetesebb anyag, de nem rugalmas, nem nyúlik.

Egyetlen fontos szempont van: olyan fonalat válassz, ami nem esik szét három mozdulat után kisebb fonalakra, mint ez itt, mert az jelentősen megnehezíti a dolgod az elején.

Szokták azt tanácsolni, hogy a tű legyen egy, vagy egy fél mérettel kisebb a fonalon feltüntetett javaslatnál, de szerintem embere válogatja. Sokan ugyanis annyira szorosan horgolnak az elején, hogy eleve szoros, zárt lesz a munkájuk. Az a fontos, hogy a horgolótű kényelmes legyen, jól meg lehessen fogni, ne legyen a nyele nagyon vékony.

Valószínűleg magától értetődik, de azért megemlítem, hogy ha nagyobb horgolótűt választunk, a munkadarabunk is nagyobb, lazább lesz ugyanazt a fonalat használva. A képen (balról jobbra) 2,5-ös, 3-as és 3,5-ös tűvel  horgolva egy-egy kis darabot, nagyjából látható a különbség:

Valamint:

Ha a leglényegesebbeket -a horgolótűt és némi fonalat- már beszerezted, szükséged lesz még természetesen ollóra, illetve később a munkadarabodtól függően erre-arra (táskákhoz fülre, pénztárcához zárra, ruhához gombra, stb….), de ezekkel még ráérsz.