Általános megfontolások
Most teszünk egy kitérőt az amigurumi készítésének az irányába, mielőtt visszatérnénk a klasszikus horgoláshoz és a további pálcák tanulásához. Ha valaki nem szeretne amigurumit készíteni, természetesen ki is hagyhatja ezt a leckét.
A horgolt figurák készítéséhez egy áttekintőt tudok nektek adni, elméleti megfontolásokat. Ha valaki nem szeretne saját figurákat kitalálni, annak csak követnie kell a különféle leírásokat. Aki maga is játékokat (netalántán bábokat…) szeretne tervezni, annak meg kell értenie a tervezést is.
A figurák testrészeit külön-külön szokás horgolni, amiket aztán összevarrunk. Ez a cica a képen pl. nyolc darabból áll, amiket először egyenként el kell készíteni.
A megfelelő formák létrehozásának csak annyi a lényege, hogy a megfelelő helyen és mértékben kell a horgolást „szélesíteni”, illetve „szűkíteni”, így alakulnak ki az épp szükséges, különféle alakzatok.
Technikai megvalósítás
Ha egy (nagyjából) gömb elkészítésére vállalkozunk (mint pl. egy fej), akkor látjuk (amint ezt a remek ábrát megnézzük 🙂 ), hogy a fejtetőn kezdve a munkadarab először szélesedik, majd egy ideig nagyjából állandó méretű marad, végül a nyak felé újra keskenyedik.
Ezt úgy érhetjük el, hogy a kiinduláshoz képest először szaporítjuk a horgolásunkat (itt szélesedik), majd az állandó pálcaszámú sorok után fogyasztunk (itt keskenyedik a dolog). A múltkori alkalommal a szaporítást már megtanultuk, most lássuk, hogyan kell fogyasztani. Ahogy ezen a videón látszik, a szaporítás ellentétjeként két szemből egy lesz a következő sorban. A két fogyasztandó szem elülső hurkaiba bökünk a horgolótűvel egymás után (ekkor a tűn két szem is van), majd mint egy rövidpálcát, a két szemet egyként kezelve tovább horgolunk. (Fogyasztani úgy is lehetne, hogy szimplán kihagyunk egy pálcát, de az nem olyan szép.)
Említettem, hogy a különféle alakzatok kialakítását a fogyasztás/állandó pálcaszám/szaporítás megfelelő arányával érhetjük el. Nézzünk erre két konkrét példát, amiken keresztül sokat meg lehet érteni:
- Az első az esetben (világosbarna fonallal) hat rövidpálcából indulok ki az előző leckében említett hat rövidpálca/sor szaporítással. A negyedik sor után nem változtatom meg a kör kerületét (állandó pálcaszámokkal dolgozom négy soronként).
- A második esetben (rózsaszín fonallal) szintén hat rövidpálcából indulok ki, de a szaporító sorok közé mindig beiktatok egy ismétlő sort, ahol a rövidpálcák száma nem változik. Látszik, hogy mennyire más lesz a végeredmény. (Az első képen összehajtva, a második képen „térben” láthatjátok ugyanazt. Így lesz valamiből fül, vagy adott esetben fej…)
Ennyit az elméletről. Nyilván mindenki csak akkor fogja ezt tudni a gyakorlatban, ha előbb a mások által kitalált mintákat már sokszor meghorgolta és ráérzett arra, hogyan alakítható ki egy kúp, vagy egy gömb. Jó gyakorlást!
